2019. szeptember 27-én a Sopron melletti Ágfalván Baracsi László emlékművénél megemlékeztünk a nyugat-magyarországi felkelés nyitányát jelentő 1921. augusztus 28-i I., majd a szeptember 8-i II. ágfalvi csatáról, a Rongyos Gárda hősies honvédő harcairól,mely az 1921. december 14-i soproni népszavazáshoz és Sopron és környéke Magyarországhoz tartozásának elismeréséhez vezetett. A kecskeméti származású Baracsi László 1921. augusztus 28-i hősi halála az első volt az áldozatok sorában. Az emlékmű halálának a helyszínén emeltetett 1929. szeptember 8.-án Kecskemét városának a felajánlása képpen.

Dr. v.lg. Czapáry-Martincsevics András nemzetőr vezérőrnagy, a Magyar Nemzetőrség „Török István” Győr-Moson-Sopron Megyei Szövetség elnök-parancsnoka megemlékezésében kitért a Rongyos Gárda 1919-ben történt megalakulásának körülményeire és Héjjas Iván főhadnagy és Prónay Pál alezredes ebben játszott kezdeményező szerepére. Baracsi László sok szegény földműves társával együtt már ekkor csatlakozott a Rongyos Gárdához, amely harcolt a román megszállók ellen, majd csatlakozott a Horthy Miklós vezette Nemzeti Hadsereghez. A trianoni békediktátum és a Saint-Germain-i béke nyomán általános felháborodást keltettek a „vörös” Ausztria, mint korábbi szövetségesnek a nyugati határszélre bejelentett területi igényei, végül is ez vezetett az irreguláris Rongyos Gárda vezette nyugat-magyarországi felkeléshez. 1920. június 30-án éjjel Héjjas Iván parancsnoksága alatt egy kiválóan megszervezett akció keretében 117 rongyosgárdista 4 pótkocsis teherautóval az ezeréves nyugati határszéltől 3-4 km-re fekvő Fürstenfeld (magyar nevén Fölöstöm) hadianyagraktárát egy puskalövés nélkül elfoglalta és kiürítette. Ezeket a fegyvereket Prónay Pál Izsák községben elrejtette, majd 1921 augusztusában a nyugat-magyarországi felkelés harcosait ezekkel fegyverezték fel.

Tehát Baracsi László fényesen csengő neve és áldozata Kecskemét városával és a Rongyos Gárdával szorosan összefonódik.

Álljanak itt Lendvai István Héjjas Ivánnak ajánlott „A gárda” című költeményének sorai:

Ha minden elvész: él a gárda,

hóba, fagyba, őszbe, sárba.

Arca kormos, a keze véres,

válla ragad a fegyveréhez,

kalpaga nincs, a lába rongyban,

gyomra étlen, a torka szomjan,

Mégis vágja az örök marsot,

a nótája mégis harsog,

mégse tágít egy árva szál is.

Mert Isten a generális,

láthatatlan lova fénylik,

s merre arkangyalok vezénylik

ködbe, hóba, vérbe, sárba,

megy a gárda.

A Baracsi emlékmű avatásakor a csendes misét követően, Bossányi Árpád pápai kamarás, magyarkeresztúri plébános, megyei bizottsági tag mondott emlékezetes beszédet, melynek máig ható gondolataiból idézek:

„A hely, ahol állunk, kicsi pont és – határkő egy nemzet életében!”

„Baracsi László! A te halálod indította meg azt a lavinát. Mondd meg nekünk, hogy a hatalmon és a szolgaságban, a jólétben és a nélkülözésben, a vezetésben és az engedelmességben csak egy érzés tölthet el minket közösen: a hazaszeretet, csak egy cél lebeghet előttünk: a magyar feltámadás. Ints minket, hogy kevesen, nagyon kevesen maradtunk, hogy minden magyarra szükség van, hogy nyolcmillió magyarnak egy táborban a helye. Mondd meg nekünk, hogy aki a sorokat bontogatja, aki az erőket lazítja, aki magyar és a magyar közé éket akar verni, az hazaáruló.” A megemlékezést követően koszorúzás következett. Ágfalva Önkormányzatának koszorúját Pék Zsuzsánna Polgármester Asszony helyezte el. A Magyar Nemzetőrség Bács-Kiskún Megyei Egyesületeinek Szövetsége nevében v.l. Polyák József nemzetőr altábornagy, országos alelnök koszorúzott. A Magyar Nemzetőrség „Török István” Győr-Moson-Sopron Megyei Szövetsége részéről koszorút helyezett el Dr. v.l. Czapáry-Martincsevics András nemzetőr vezérőrnagy, elnök-parancsnok, Kiss Géza nemzetőr dandártábornok, az Ellenőrző Bizottság elnöke, Gerendi Attila nemzetőr ezredes, alelnök, Kecskés Zoltán nemzetőr ezredes, az Ellenőrző Bizottság tagja, Németh Sándor nemzetőr főtörzszászlós. Csapatzászlóval szolgálatot teljesítettek Márkus János nemzetőr százados, valamint Sándorfi Ferenc nemzetőr zászlós. A koszorúzást követően a résztvevők átvonultak az ágfalvi temetőbe, ahol v.l. Polyák József nemzetőr altábornagy megemlékezést mondott Baracsi László sírjánál, majd koszorúzás következett. Felkerestük ezt követően vitéz Wágner Géza elhunyt, volt polgármester sírját, ahol Polgármester Asszony emlékezett meg az elhunyt helytörténészi munkásságáról és Ágfalva érdekébenvégzett fáradhatatlan tevékenységéről, majd itt is koszorúzás zárta a megemlékezést.